Pálinkaszerelem a Kossuth téren
Ismét egy dupla koncertes nap vár a fesztiválozókra: előbb az Ivan & The Parazol, majd a Magna Cum Laude lép a Kossuth téri nagyszínpadra.
Táguló zenei játszótér
A héttől koncertező zenekart több mint tíz évvel ezelőtt néhány lelkes fiatal alapította Budapesten. A céljuk csupán annyi volt, hogy összehozzanak egy olyan anyagot, amivel színpadra állhatnak. Amikor ezen túl voltak, jöttek a következő kívánságok: egy név, egy második koncert és aztán az, hogy odaérjenek az érettségire... Ezeket is abszolválták, és egy kicsit többre vágytak: egy klipre, amit leadnak az MTV-ben. Következett egy Myspace-profil, rádiós és televíziós interjúk, majd egyik sikeres koncert a másik után. Az évek teltek, de az együttes célja nem változott: olyan produkciót teremteni, ami nem ismer országhatárokat, ami megmutatja, hogyan játsszák most a rock ’n’ rollt, és amivel létrehozhatnak egy saját, folyamatosan táguló zenei játszóteret. Rátaláltak a szabadságra, amihez egységként és egyénenként is ragaszkodnak, ami miatt az emberek kapcsolódni tudnak hozzájuk, és ami a koncertjeiken ott lebeg köztük és a közönségük között.
Gyuláról a nagyszínpadokig
Fél kilenctől a Kossuth téren több ezren éneklik majd ezeket a sorokat: „Álmaink kéklő egén, gyümölcsfáink tetején, pálinka, szerelmem, légy az enyém!” – merthogy jön a Magna Cum Laude, és velük a slágereik: a Pálinka dal mellett a Vidéki sanzon, a Minden állomás vagy a Színezd újra. A Magna Cum Laude rengeteg nagylemez, számos klip és koncertek százai nyomán jutott el a gyulai próbateremből a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadáig. A zenekar az elgondolkodtató dalok előadója és a ház oldalát is kirúgó bulibanda egyben, a legnagyobb slágereiket pedig ma a nyíregyházi közönségnek éneklik.
Vizsla, lovak, na és a szilva
Kölcsey szerette a szilvapálinkát, a vizslája Huszt, a két lova Vanitatum és Vanitas volt.
Fotó: Dodó Ferenc
Kölcsey-hagyaték. Nem véletlen, hogy a Himnusz télen született, Kölcsey Ferenc ugyanis nagyon szeretett bekuckózni, és mert a rossz útviszonyok miatt hosszú ideig nem tudott eljutni Beregszászra, időnként zsákszámra égette el a leveleket – hogy lehet az, hogy erről eddig sehol sem olvashattunk? Ez nem véletlen, hiszen csak a legújabb kutatások világítottak rá e fejleményre, de ezenkívül is számos friss, érdekes, izgalmas és némileg meglepő tény is elhangzott kedden a Bencs-villában, ahol Antal Balázs, Béres Tamás, Karádi Zsolt, Csabai László, Gerliczki András és Oláh András megyénk híres szülöttének meg nem írt alkotásait mutatták be.
Összetorlódott idősíkok
Antal Balázs fent említett értekezéséből nemcsak az derült ki, hogy a korabeli postai (v)iszonyok mennyi ősz hajszálat okoztak szegény Kölcseynek, de az is, hogy a fantasztikus orvosi bravúrral anno előállított klónok milyen fantasztikus munkát végeztek! Be kellett ugyanis fejezniük azokat a műveket, amiken egy-egy író vagy költő a halálakor dolgozott, és bár e regények s költemények közül sokat titkosítottak, a fennmaradt alkotások párjukat ritkítják. Igaz, nem volt minden klón sikeres, a KF kettes jelzésű egyedben például annyira összetorlódott a múlt, a jelen és a jövendő, hogy a képi világa nem állt össze egységes egésszé. Kiengedték tehát a nagyvilágba, azóta is itt él köztünk, és onnan lehet megismerni, hogy néha a jobb, máskor pedig a bal szemére vak.
Szilvapálinka Tarpáról
Béres Tamás Butykos Pista naplójából olvasott fel szemelvényeket, és olyan, eddig ismeretlen részletekkel gazdagította a Kölcsey- életművet, hogy a villa közönsége nem győzte kapkodni a fejét. A 30 centis baj- száról nevezetes Butykos Pista a Kölcsey-birtok intézőjeként sok időt töltött a mesterrel, akit nem egyszer tarpai szilvapálinkával vidított fel. Ott volt körülöttük Huszt, a vizsla, a két ló, Vanitatum s Vanitas, és mert annyi híres költő és író járt hozzájuk, Pista álnéven cikkeket kezdett írni.
Panaszkodott a sok gyomra – úgy a kertben, mint az irodalomban –, az időjárásra – azt mondta, nem lenne időjós: túl veszélyes szakma –, és gyakran dicsérte Kölcseyt. Azt ugyan sajnálták, hogy az Itt van az ősz, itt van újra című verset nem ő írta, de a Himnusz mindkettejüknek tetszett – a sorok mellé a költőnk egy jó dallamra is vágyott.
A Vörös Postakocsi és a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerzői kitettek magukért: a Parainesis 2.0, a Huszt keletkezéstörténete és a Csolnakon című vers átiratai is tele voltak ötlettel, humorral. Elhangzottak intelmek is, többek között a szenvedés és a szerelem tárgykörében. Ahogy Kölcsey Kálmánnak, úgy nekünk is érdemes próbára tenni magunkat és ráébredni, milyen jó érzés, ha a takaró alól kidugott s majdnem lefagyó lábunkat visszahúzzuk, de ennél talán fontosabb tanács, hogy a nőket nem megérteni kell, hanem a hibáikkal együtt szeretni őket.
Nosztalgikus hangulat a Fekete-tenger partjáról
Bohém dalaik a Fekete- tenger partjáról indulva a világ számos pontjára eljutottak.
A VIDOR Kertben ma este tíztől fellépő ukrán Kommuna Lux az ún. „Odessa Gangsta Folk” stílus leghíresebb képviselője, muzsikájában megjelenik az izgalmas klezmerzene, ahogy városa gengszternépdalvilága is. Odesszában nagyon jelentős a zsidó kultúra, ráadásul ott született meg az orosz sanzon mint önálló műfaj, a kettő elegye teszi egyedivé a Kommuna Lux zenéjét. Bohém és nosztalgikus hangulatú dalaik a Fekete-tenger partjáról indulva a világ számos pontjára eljutottak – és megérkeznek Nyíregyházára is. Az énekes, Bagrat Tsurkan és zenészei az örömet sugárzó dallamokat saját zenei ízlésükkel fűszerezve tálalják – érdemes meghallgatni őket.
Jutalomjáték s egyben önfeledt szórakozás
Van még néhány jegy a színházi versenyprogram mai előadására, és érdemes lecsapni ezekre, mert 19 órától a nagyszínpadon fergeteges akcióvígjáték vár a közönségre. A Szegedi Nemzeti Színház társulata Hitchcock filmjének színpadi változatát mutatja be – a 39 lépcsőfok egyik különlegessége és egyben humorforrása, hogy az összes karaktert négyen játsszák. A színészeknek igazi jutalomjátékot, a nézőknek pedig önfeledt szórakozást ígér az előadás, melyben Krausz Gergőt, Csorba Katát, Gömöri Krisztiánt és Rétfalvi Tamást láthatjuk.
Forrás: szon.hu